A stressz-szabályzó endokrin mirigy

A mellékvesék

A mellékvesék létfontosságú szerepét a stressz elleni védekezésben már az 1800-as években felismerték.

A mindössze néhány grammnyi mellékvesékben az adrenalin, kortizol és más hormonok is termelődnek: nemi hormonok a mellékvese-kéregben, valamint a mellékvesevelőben a szervezet egyes alapvető életfolyamataira ható hormonok. A kortizol és a nemi hormonok mind a szteroid hormonok csoportjába tartoznak (a mindennapokban amikor azt hallod: szteroid, a gyógyszerként használt szintetikus kortizonról van szó).

A szteroid elnevezés valójában a molekulák vázát alkotó közös szerkezeti elemre, a szteránvázra utal. Ennek a későbbiekben lesz jelentősége, most annyit kell megjegyezni, hogy mivel közös ezeknek a hormonoknak a szintézisében a kiindulási anyag, ezek között a hormonok között összefüggés van! A mellékvesék megfelelő működése így nemcsak a stressz leküzdése kapcsán, de számos egyéb okból is létfontosságú.

A mellékvese a vese felső csúcsán foglal helyet. A veséhez hasonlóan páros szerv, köze még sincs a veséhez. Tisztességesen mindig többes számban kellene beszélnünk a mellékvesékről, hiszen páros szerv, de gyakorlatban az egyszerűség kedvéért sokszor csak mellékvesének hívjuk. Van egy kérgi része, mely a hormonális rendszerhez, míg a velője inkább az idegrendszerhez tartozik (adrenalin, noradrenalin).

A kortizol hormon

A kortizolra úgy kell gondolnunk, mint a túlélésünk kulcsa!
Stresszhelyzetben a kortizol termelődése fog minket átsegíteni az adott szituáción, azaz kortizol nélkül nem élnénk túl a stresszt!

Ezt gyönyörűen lehet szemléltetni kísérleti patkányokon, ha eltávolítjuk a mellékveséjüket. Magát az eltávolítást tökéletesen túl fogják élni és képesek folytatni mindennapi életüket, egészen addig, amíg stressz alá nem helyezzük őket. Ha ezeket a mellékvese nélküli patkányokat elkezdjük éheztetni vagy szándékosan rájuk ijesztünk, az állatok mivel nem tudnak kortizolt előállítani, bele fognak pusztulni.

Kortizol nélkül nincs élet!

A kortizol közel sem csak úgy kell gondolni, mint az anti-stressz hormonra, hiszen reggeltől estig a szolgálatunkban áll és fenntartja az energiánkat!

• Alapvető szerepe van a magzati tüdő érésében és a születés utáni légvételek biztosításában.
• A kortizol teszi lehetővé azt, hogy reggel fel tudjunk kelni, izomerőnket kifejthessük.

• Biztosítja, hogy reagálni tudjunk a kihívásokra.
• Hozzájárul ahhoz, hogy személyiségünk stabil maradhasson.
• Szabályozza a vérnyomást és a kardiovaszkuláris funkciókat
• Szabályozza az inzulint, a glükózt és az anyagcserét *
• Választ ad a gyulladásokra**
• Szerepe van az immun funkciókban***

* Normalizálja a vércukor szintet: A kortizol párhuzamosan dolgozik az inzulinnal, hogy a sejtek több glükózt vehessenek fel, hiszen több energiára van szükség a túléléshez egy stresszhelyzetben + ugyanígy pótlólagos energiával lát el, amikor kihagysz egy étkezést.

**Választ ad a gyulladásokra: Ha pl. egy rossz lépés következtében megrándul a bokád, szinte azonnal megduzzad, bepirosodik, forró és fáj, mert beindult egy gyulladásos reakció. Ekkor a kortizol kiválasztódás fokozódik és a gyulladásgátló válasz beindul, hogy megszüntesse a gyulladást az érintett területen, így megszűnhet a dagadás és a pirosság. Kortizol hiányában bármely gyulladás túllépné a mértéket, illetve rövid időn belül fellángolna, és egy jelentéktelen fertőzés is az egyén életébe kerülne.

Tudtad? A kortizol erőteljes gyulladásgátló és immunrendszert fékező hatását használja ki az orvostudomány a mesterséges szteroid hormonok segítségével az allergiás és autoimmun folyamatok kezelésekor, valamint a szervátültetés során. Ezeket a gyógyszereket hívják szteroidoknak.

Az autoimmun hormonális betegségek (pl. Hashimoto pajzsmirigy betegség) és az olyan krónikus nőgyógyászati betegségek, mint endometriózis mögött mindig áll egy komoly mellékvese-fáradtság, ami a gyulladásokra adott válasz hiányában egy ördögi körhöz vezet. A megfelelő mellékvese regenerálással ebből is van kiút!

***Szerepe van az immun funkciókban: A kortizolnak hatása van az immunrendszer és az immun-reakciókban résztvevő legtöbb sejtre, főleg a fehérvérsejtekre: elnyomja a limfocitákat, az NK (natural killer) sejteket, a monocitákat, makrofágokat és a hízósejteket is. Mivel ezek volnának hivatottak megvédeni szervezetünket a „betolakodók” ellen, az, aki krónikus stressz alatt van, könnyebben megbetegszik, hiszen az immunrendszerünk „honvédelmi katonái” el vannak nyomva.

Stressz-válasz

A kortizol talán legfontosabb – tehát fontos, hogy nem egyetlen! –  feladata pedig az, hogy segítse a szervezetet a stresszre való reakcióban.

Stresszhelyzetben döntően ez a hormon felelős a szervezet egészének hatékonyabb üzemmódba váltásáért. Ha a kortizol nem venné át a hosszú távú vezérlés feladatát az adrenalintól  – ami egy gyorsabb módon, de csak igen rövid ideig képes a testet hatékonyabb üzemmódba tenni -, semmilyen tartós erőkifejtést igénylő sportot vagy munkát nem lehetne végezni.

Éppen ezért, olyan szituációkban, amikor valaki stressz-helyzetbe kerül és/vagy abban él, szervezete kortizol szintje magas lesz.

Jó példa erre a harmadik trimeszterben járó kismama vagy egy élsportoló is. Mindketten el fogják mondani, hogy imádják az állapotukat, de attól az még szervezetük számára megterhelő, azaz stresszként éli meg a szervezet. De említhetnénk akár a depresszióban szenvedőket, az alkoholistákat, pánikbetegeket vagy a fogyókúrázókat is, náluk is tartósan magas kortizol szintre kell számítani.

Ahogy a stressz szintje emelkedik, egyre több kortizol kiválasztódására volna szükség, ám az állandó kortizol-igényt – regeneráció híján – a mellékvese nem lesz képes kielégíteni. Amikor a kortizol szint nem tudja elérni a stressz kezeléséhez szükséges szintet, képtelenség fenntartani a szervezet optimális stressz-reakcióját, ekkor már az érintett képtelen tolerálni az őt érő stresszt…

A mellékvese funkció drasztikus csökkenése miatt képtelenség fenntartani a szervezet optimális stressz-reakcióját és ebből a megközelítésből vizsgálva ki kell mondani, hogy a stressz igenis ölhet!

Akkor beszélünk mellékvese-fáradtságról, ha a kortizol szintje már nem megfelelő.

A krónikus stressz következményei összefoglalóan

A kortizol számos létfontosságú feladatából következik az, hogy ha  a szintje nem megfelelő, akkor az szerteágazó módon rányomja a bélyegét egészségünkre.

Azt már az előző fejezetben átvettük, hogy a kortizol mit tesz annak érdekében, hogy a szervezet felkészüljön és életben maradjon a stressz hatás alatt. Ha mindezekre a funkciókra tartós hatással van, az komoly következményekkel jár.

ISMÉTLÉS: A kortizol biztosítja többek között az agy és az izmok, valamint a vészhelyzet elhárításában fontos egyéb szervek energia- és tápanyagellátását, ugyanakkor visszafogja a túlélés szempontjából kevésbé lényeges funkciókat. Így a hatásai:

• anyagcsere-szabályozás (fokozódás),
• gyorsabb szívműködés,
• vérnyomás-emelkedés,
• érszűkület (alacsony vérnyomás egy komolyabb érintettségnél)
• nagyobb légzésszám,
• megnövekedett izomerő,
• fokozottabb idegrendszeri aktivitás,
• gyulladáscsökkentés,
• vérzéscsillapodás,
• immun funkciók modulálása (immun-szupresszió),
• a vércukor szint normalizálása: inzulin elválasztás gátlása, magasabb vércukorszint

A HAM tengely diszfunkciója a szervezet homeosztázisra, azaz egyensúlyi állapotra való törekvését ássa alá, ami miatt a krónikus stressz a következő állapotokat idézheti elő:

• Csökkent inzulin érzékenység (inzulin rezisztencia) -> csökkent glükóz felvétel -> magas vércukor, amiből diabétesz is lehet
• Csökkent immunoglobulin-A kiválasztás (legfőbb celluláris védekező mechanizmus), csökkent NK (Natural Killer) és T-limfocita sejt aktivitás, amelyek azt eredményezik, hogy az adott személy szervezete fokozottabban van kitéve fertőzéseknek, vírusoknak.
• Fokozott csontsűrűség csökkenés-csontritkulás, ugyanis ekkor a kálcium-felszívódás blokkolva van, illetve a progeszteron kortizollá alakulása miatti progeszteron-hiány a csontépítő sejtek (oszteo-blasztok) deaktiválódását is magával hozza.
• Fokozott hasi hízás és fokozott fehérjebomlás, ami testsúly gyarapodáshoz és közben izomveszteséghez vezet.
• Fokozott víz és só visszatartás, ami először magas vérnyomáshoz, majd kórosan alacsony vérnyomáshoz vezet.
• Progeszteron hiány, ami ösztrogén-dominanciás tünetek és betegségek megjelenéséhez vezet.