5. Stressz-szabályozás
5.4 A mellékvese és a kortizol
A mellékvesék létfontosságú szerepét a stressz elleni védekezésben már az 1800-as években felismerték.
A mindössze néhány grammnyi mellékvesékben az adrenalin, kortizol és más hormonok is termelődnek: nemi hormonok a mellékvese-kéregben, valamint a mellékvesevelőben a szervezet egyes alapvető életfolyamataira ható hormonok. A kortizol és a nemi hormonok mind a szteroid hormonok csoportjába tartoznak (a mindennapokban amikor azt hallod: szteroid, a gyógyszerként használt szintetikus kortizonról van szó).
A szteroid elnevezés valójában a molekulák vázát alkotó közös szerkezeti elemre, a szteránvázra utal. Ennek a későbbiekben lesz jelentősége, most annyit kell megjegyezni, hogy mivel közös ezeknek a hormonoknak a szintézisében a kiindulási anyag, ezek között a hormonok között összefüggés van! A mellékvesék megfelelő működése így nemcsak a stressz leküzdése kapcsán, de számos egyéb okból is létfontosságú.
A mellékvese a vese felső csúcsán foglal helyet. A veséhez hasonlóan páros szerv, köze még sincs a veséhez. Tisztességesen mindig többes számban kellene beszélnünk a mellékvesékről, hiszen páros szerv, de gyakorlatban az egyszerűség kedvéért sokszor csak mellékvesének hívjuk. Van egy kérgi része, mely a hormonális rendszerhez, míg a velője inkább az idegrendszerhez tartozik (adrenalin, noradrenalin).
A kortizolra úgy kell gondolnunk, mint a túlélésünk kulcsa!
Stresszhelyzetben a kortizol termelődése fog minket átsegíteni az adott szituáción, azaz kortizol nélkül nem élnénk túl a stresszt!
Ezt gyönyörűen lehet szemléltetni kísérleti patkányokon, ha eltávolítjuk a mellékveséjüket. Magát az eltávolítást tökéletesen túl fogják élni és képesek folytatni mindennapi életüket, egészen addig, amíg stressz alá nem helyezzük őket. Ha ezeket a mellékvese nélküli patkányokat elkezdjük éheztetni vagy szándékosan rájuk ijesztünk, az állatok mivel nem tudnak kortizolt előállítani, bele fognak pusztulni.
Kortizol nélkül nincs élet!
A kortizol közel sem csak úgy kell gondolni, mint az anti-stressz hormonra, hiszen reggeltől estig a szolgálatunkban áll és fenntartja az energiánkat!
* A kortizol összehúzza az artériákat. Alacsony kortizol szintnél ez alacsony vérnyomásban fog megjelenni.
** Normalizálja a vércukor szintet: A kortizol párhuzamosan dolgozik az inzulinnal, hogy a sejtek több glükózt vehessenek fel, hiszen több energiára van szükség a túléléshez egy stresszhelyzetben + ugyanígy pótlólagos energiával lát el, amikor kihagysz egy étkezést.
*** Választ ad a gyulladásokra: Ha pl. egy rossz lépés következtében megrándul a bokád, szinte azonnal megduzzad, bepirosodik, forró és fáj, mert beindult egy gyulladásos reakció. Ekkor a kortizol kiválasztódás fokozódik és a gyulladásgátló válasz beindul, hogy megszüntesse a gyulladást az érintett területen, így megszűnhet a dagadás és a pirosság. Kortizol hiányában bármely gyulladás túllépné a mértéket, illetve rövid időn belül fellángolna, és egy jelentéktelen fertőzés is az egyén életébe kerülne.
Tudtad? A kortizol erőteljes gyulladásgátló és immunrendszert fékező hatását használja ki az orvostudomány a mesterséges szteroid hormonok segítségével az allergiás és autoimmun folyamatok kezelésekor, valamint a szervátültetés során. Ezeket a gyógyszereket hívják szteroidoknak.
Az autoimmun hormonális betegségek (pl. Hashimoto pajzsmirigy betegség) és az olyan krónikus nőgyógyászati betegségek, mint endometriózis mögött mindig áll egy komoly mellékvese-fáradtság, ami a gyulladásokra adott válasz hiányában egy ördögi körhöz vezet. A megfelelő mellékvese regenerálással ebből is van kiút!
**** Szerepe van az immun funkciókban: A kortizolnak hatása van az immunrendszer és az immun-reakciókban résztvevő legtöbb sejtre, főleg a fehérvérsejtekre: elnyomja a limfocitákat, az NK (natural killer) sejteket, a monocitákat, makrofágokat és a hízósejteket is. Mivel ezek volnának hivatottak megvédeni szervezetünket a „betolakodók” ellen, az, aki krónikus stressz alatt van, könnyebben megbetegszik, hiszen az immunrendszerünk „honvédelmi katonái” el vannak nyomva.
A kortizol talán legfontosabb – tehát fontos, hogy nem egyetlen! – feladata pedig az, hogy segítse a szervezetet a stresszre való reakcióban.
Stresszhelyzetben döntően ez a hormon felelős a szervezet egészének hatékonyabb üzemmódba váltásáért. Ha a kortizol nem venné át a hosszú távú vezérlés feladatát az adrenalintól – ami egy gyorsabb módon, de csak igen rövid ideig képes a testet hatékonyabb üzemmódba tenni -, semmilyen tartós erőkifejtést igénylő sportot vagy munkát nem lehetne végezni.
Éppen ezért, olyan szituációkban, amikor valaki stressz-helyzetbe kerül és/vagy abban él, szervezete kortizol szintje magas lesz.
Jó példa erre a harmadik trimeszterben járó kismama vagy egy élsportoló is. Mindketten el fogják mondani, hogy imádják az állapotukat, de attól az még szervezetük számára megterhelő, azaz stresszként éli meg a szervezet. De említhetnénk akár a depresszióban szenvedőket, az alkoholistákat, pánikbetegeket vagy a fogyókúrázókat is, náluk is tartósan magas kortizol szintre kell számítani.
Ahogy a stressz szintje emelkedik, egyre több kortizol kiválasztódására volna szükség, ám az állandó kortizol-igényt – regeneráció híján – a mellékvese nem lesz képes kielégíteni. Amikor a kortizol szint nem tudja elérni a stressz kezeléséhez szükséges szintet, képtelenség fenntartani a szervezet optimális stressz-reakcióját, ekkor már az érintett képtelen tolerálni az őt érő stresszt…
A mellékvese funkció drasztikus csökkenése miatt képtelenség fenntartani a szervezet optimális stressz-reakcióját és ebből a megközelítésből vizsgálva ki kell mondani, hogy a stressz igenis ölhet!
Akkor beszélünk mellékvese-fáradtságról, ha a kortizol szintje már nem megfelelő.
A kortizol számos létfontosságú feladatából következik az, hogy ha a szintje nem megfelelő, akkor az szerteágazó módon rányomja a bélyegét egészségünkre.
Azt már az előző fejezetben átvettük, hogy a kortizol mit tesz annak érdekében, hogy a szervezet felkészüljön és életben maradjon a stressz hatás alatt. Ha mindezekre a funkciókra tartós hatással van, az komoly következményekkel jár.
ISMÉTLÉS: A kortizol biztosítja többek között az agy és az izmok, valamint a vészhelyzet elhárításában fontos egyéb szervek energia- és tápanyagellátását, ugyanakkor visszafogja a túlélés szempontjából kevésbé lényeges funkciókat. Így a hatásai:
A HAM tengely diszfunkciója a szervezet homeosztázisra, azaz egyensúlyi állapotra való törekvését ássa alá, ami miatt a krónikus stressz a következő állapotokat idézheti elő:
hipotalamusz-agyalapi mirigy-mellékvese, azaz a HAM tengely (angolul HPA tengely)
ACTH, adrenalin, noradrenalin, kortizol
A szervezet stresszre és gyulladásra adott válaszának vezérlése, az „Üss vagy fuss” reakció
Krónikus stressz esetén a tengely folyamatos aktivitásra kényszerül és ez a mellékvese fáradtság állapotához vezet. A túlaktivált mellékvese funkciója csökkenni kezd, ami szerteágazó tünetek megjelenésével jár.