Mi a stressz?

A stressz fogalma

A stressz a latin strictus (szoros) szóból származik, igénybevételt jelent.

A szervezet nem-specifikus reakcióját jelenti minden olyan ingerre, amely kibillenti eredeti egyensúlyi állapotából, alkalmazkodásra kényszeríti.

A stressz tulajdonképpen egy nagyon általános értelmű jelenség: az ember és környezete közötti kölcsönhatás folyamatában az újszerű, magatartási választ igénylő helyzeteket stresszhelyzetnek nevezhetjük.

Szűkebb értelemben csak azok a helyzetek minősülnek stresszhelyzetnek, amelyeket aktivitással kontrollálhatatlannak, megoldhatatlannak minősítünk.

A “jó” és a “rossz” stressz

A stressz nem feltétlenül ártalmas, csak meg kell különböztetni ”jó” és ”rossz” stresszt. Mindkettő számít, mert ugyanaz a biológiai folyamat zajlik le (ezért a stressz felmérését szolgáló életesemény skálában, a Rahe-tesztben majd fogsz látni pozitív életeseményeket is), de nem egyenlő súllyal nyomnak a latba:

Az eustressz = jó stressz: erősítő hatású, megoldhatónak, leküzdhetőnek tűnik az adott helyzet.

A distressz = rossz stressz: ártalmas, kellemetlen, intenzíven fenyegető, egyensúlyvesztéssel jár, megjósolhatatlanság, befolyásolhatatlanság jellemzi.

A stressz teljes hiánya enerváltságot, túltengése pedig irracionális reakciókat, betegséget okozhat. Mint mindenben, itt is az egyensúlyon van a hangsúly!

Stressz-koncepció

Selye János magyar professzor nevéhez fűződik a stressz-koncepció leírása. Szerinte nem-specifikus károsító hatásokra a szervezet azonos módon, az általános adaptációs szindrómával reagál. Ennek három szakasza van:

1. az alarm, vagy vészreakció

2. az ellenállás fázis

3. a kimerülés állapota

Az 1. fázis nem csupán nem káros önmagában, hanem mind a fizikai, mind a pszichológiai fejlődés alapvető feltétele. Mint ahogy Selye János is mondta, a stressz az élet sója.

Amíg a stressz az elménk és tudatunk számára egy megfoghatatlan dolog, addig testünk számára egyáltalán nem az. Azon képességünk, mellyel képesek vagyunk kezelni a stresszt, legyen az testi vagy lelki eredetű, alapfeltétele az életnek és az egészségnek.

Ezt értsd úgy, hogy az, hogy ér engem valamilyen kihívás, ami kibillent a nyugalmi állapotomból, megtanít adaptálódni a változó környezetre és ez a túlélésem kulcsa is egyben. Hiszen ha nem tanulnék bele ezekbe a dolgokba, akkor nem fejlődnék, nem lennék ellenálló az újdonságokkal szemben, mert a legkisebb újdonság, azaz stressz is megölne.

A mai világ egyik súlyos következményekkel járó jelensége, hogy a fiatalok többségében nem alakul ki eléggé a nehézségekkel való megbirkózás képessége, mert nincsenek kitéve elég kihívásnak, főleg fizikai értelemben.

A 3. fázis…A stressz akkor válik kórossá,

• ha nem vagyunk képesek megbirkózni az újszerű, veszélyeztető helyzettel
• ha krónikussá válik, hosszan tart, mivel a krónikus stressz, a kimerülés fázisa egyértelműen károsító hatású.

A kimerülés állapotának, a krónikus stressznek egyik legnyilvánvalóbb példája a segítő foglalkozásúak ún. kiégése, ami annak következtében alakul ki, ha az orvos az orvos-beteg találkozásokat frusztrációként éli át. Nyilvánvaló, hogy az ilyen krónikus stressz állapot nemcsak súlyos pszichológiai, hanem élettani következményekkel is jár.

Miből áll össze a stressz?

Avagy mitől számít egy esemény stressznek a számodra, míg más akár egyáltalán nem annak éli meg?

Mivel a stressz fogalmát a mindennapi életben is igen gyakran és különböző értelemben használják, lehet, hogy azt hiszed, tudod mi a stressz, de mégsem.

Vagy azt gondolhatod, hogy létezik stressz-mentes élet, pedig ilyen nincs, hiszen kihívások mindig keletkeznek. A titok a stressz kezelésében rejlik!

Fontos meghatározni a stressz fogalmának három összetevőjét, ami megmutatja magát a folyamatot is. Ez a három elem adja azt a változatosságot, ami miatt ugyanaz az esemény az egyik ember számára megerőltető, azaz nagyfokú stresszt jelent, míg a másik ember számára alig. Ezek pedig a következők:

1. Stresszor

Stresszornak nevezzük a veszélyeztető környezeti hatást, egy eseményt, helyzetet, ami előidézi a folyamat beindulását.

2. Az élettani és pszichológiai stressz reakciók

A stressz reakció egy olyan beépített mechanizmus, ami akkor lép működésbe, amikor követeléseket támasztanak velünk szemben, ezért a stressz védekezési és alkalmazkodási funkciókkal bír.

3. Az egyén pszichológiai, alkati, személyiség adottságai

A stressz-kezelő képesség

A stresszorokat leginkább azokkal az életeseményekkel vizsgálhatjuk, amelyek a legtöbb ember számára negatív következményekkel járnak.

A legismertebb életesemény skála a Rahe (1990) által összeállított életesemény kérdőív, amely egyrészt arra kérdez rá, hogy megtörtént-e az adott életesemény az elmúlt évben, majd arra, hogy mennyire volt érzelmileg megterhelő (lásd lentebb).

A legsúlyosabb életesemény egy közeli hozzátartozó halála, de például a gyermek születése, vagy a házasságkötés különböző mértékben minősül stresszornak.

Igen nagy egyéni különbségek mutathatóak ki a pszichológiai és élettani stressz reakciókban, vannak, akik igen intenzív vegetatív válaszmintát mutatnak, közben érzelmileg kevésbé élik át a stressz reakciót, de a fordítottja is gyakori.

A fent említett harmadik összetevő, az egyén pszichológiai, alkati, személyiség adottságai magyarázza azt, hogy ugyanaz az életesemény, stresszor az egyik ember számára elviselhetetlen, kontrollálhatatlan helyzet, míg a másik kifejezetten kellemesnek, kívánatosnak tartja. Például a szélsőséges, veszélyes sportok kedvelői egy ejtőernyős ugrást is élvezetesként élnek át, míg mások számára maga a repülés is szinte elviselhetetlen élmény.

Ebből következik, hogy a stresszkezelő képességünk egyénenként más és más. És bizony a hozzáállásunk is befolyásolja egészségi állapotunkat. Valakit egy apróbb dolog is kizökkent, más nagy traumák alatt is stabil tud maradni. Ezért fontos, hogyan éljük meg a minket érő hatásokat, és milyen jelentőséget tulajdonítunk nekik. Egy erős érzelmi hatás is válhat szinte jelentéktelenné, ha nem azonosulunk a problémával, illetve kisebb mértékű stressz is okozhat nagy megrázkódtatást, ha az érzelmi küszöbünk alacsony.

Életesemény kérdőív (1990, Rahe)

Csökkenő sorrendben találod a stresszorokat/eseményeket a listában. Minden esemény mellett ott találod a hozzá tartozó súlyossági pontszámot. Amennyiben megtörtént veled az adott esemény az elmúlt 12 hónapban,  az Igen/Nem kérdésre Igen-nel válaszolj, és jelöld be egy X-szel. Mellé jobbra pedig írd be a hozzá tartozó pontszámot! Ha az adott esemény az elmúlt 12 hónapban többször is megismétlődött, akkor az eseményhez tartozó pontszámot szorozd be annyival, ahányszor megtörtént!

Kiértékelés:

0-149 pont: nincs komoly probléma

150-199 pont: enyhe fokú stressz, 35% esély arra, hogy ez elő fog idézni egészségi állapotban változást, hogy betegség alakulhat ki.

200-299 pont: közepes fokú stressz, 50% esély arra, hogy ez elő fog idézni egészségi állapotban változást, hogy betegség alakulhat ki.

300+ pont: erőteljes stressz, 80% esély arra, hogy ez elő fog idézni egészségi állapotban változást, hogy betegség alakulhat ki.

A stresszorok

A krónikus stressz fogalma igen jól ismert és gyakran emlegetett a nyugati társadalmakban. A leggyakoribb stresszorok a munkahelyi nyomás, a munkahely váltás, egy szerettünk elveszítése, költözés, házasságbeli problémák, és így tovább…

A mellékvese fáradtság akkor következik be, amikor a minket érő stressz mennyisége meghaladja a testünk ellensúlyozó és helyreállító képességét.

Mik lehetnek a stresszorok?

Eredetük szerint lehetnek külső és belső stresszorok.

Külső stresszorok

Ezek a testünkön kívülről származnak, mégis élettani hatásuk és lelki hatásuk van, azaz közérzetünket is befolyásolják.

Belső stresszorok

A belső stresszorok a testünk nem megfelelő működéséből, illetve működtetéséből adódnak. Megszakítják a test normális, egészséges aktivitását, tehát szintén élettani hatásuk van. Felborítják a test biokémiáját és hosszú távon az energiaközpontot kimerítik.

Ilyen a nem megfelelően szabályozott vércukorszint, a nem elegendő alvás, a testmozgás hiánya, az orgazmusok elmaradása, az ételérzékenységek, a mikrotápanyagok hiánya, a hormonális egyensúlytalanság.

Az élet különböző területeiről származhatnak

Ha tudod, hogy az életedből ahonnan származik a stressz, tudni fogod melyik területre szükséges fókuszálnod.

Életstílusodból fakadó stresszorok

Pl.: méreganyagoknak való kitettség, túlzásba vitt testedzés, túlóra, alvásmegvonás, krónikus és erős stressz

Táplálkozásodból fakadó stresszorok

Pl.: glutén vagy egyéni emésztőrendszeri intolerancia, alacsony vércukorszint, felszívódási zavarok, emésztési zavarok, túlzott cukorfogyasztás, túlzott koffeinfogyasztás

Érzelmi oldalról származó stresszorok

Pl.: házassági, családi, párkapcsolati vagy megélhetési problémák

Mentális hozzáállásodból fakadó stresszorok

Pl.: harag, depresszió, félelem és vétkesség érzése, stb.

Krónikus állapotok és betegségek

Pl: krónikus gyulladás vagy fájdalom, krónikus fertőzés, krónikus betegség, autoimmun betegség, műtét

Mellékvese fáradtságot okozó stresszorok

A következők a leggyakoribb stresszorok, amelyek hosszútávon megterhelik a stressz-szabályzó rendszert és a mellékvese fáradtságot okozhatnak:

• Munkahelyi nyomás
• Munkahely váltás
• Egy szerettünk elveszítése
• Hosszas betegápolás
• Költözés
• Házasságbeli problémák, boldogtalan párkapcsolat
• Harag
• Depresszió
• Félelem és vétkesség érzése
• Glutén intolerancia, más ételintoleranciák
• Alacsony vércukor
• Túlzott cukorfogyasztás
• Felszívódási, emésztési zavarok
• Méreganyagoknak való kitettség
• Krónikus betegség
• Krónikus fertőzés (A jelek nélküli parazita és bakteriális fertőzések, folyamatosan gyulladáscsökkentésre kényszeríti a mellékveséket.)
• Krónikus fájdalom
• Műtét
• Túlzásba vitt testedzés
• Alvásmegvonás
• Túlóra
• Túlzott koffeinfogyasztás
• Elektroszmog
• Bizonyos érzelmek, hozzáállások és érzelmekre ható tényezők

Normális, krónikus és rejtett stresszorok

Igen nagy a különbség a “normális” stressz és a belső – testi, valamely krónikus betegségből/állapotból fakadó, vagy mentális – konfliktusokból adódó – vagy családi kapcsolati – érzelmi – stressz között!

A “normális” vagy akut stressz

A “normális” stressz rövid ideig áll fenn: ez egy megváltozott helyzethez segít alkalmazkodni és legfőképpen az jellemzi, hogy rövid ideig tart.

Maga az evolúció által kialakított stressz-szabályzó mechanizmus adaptív volt és rövid távra tervezett. Arra jött létre, hogy megvédjen az olyan időszakos, rövid ideig tartó stressz-forrásoktól, mint a mammut támadása vagy az éhség. Ezek nem voltak jelen állandó, napi jelleggel.

A krónikus vagy belső stressz

A belső, azaz testi működ(tet)ésekből vagy mentális konfliktusokból adódó, vagy családi, kapcsolati, tehát érzelmi stressz viszont jellegéből adódóan hosszabb ideig áll fenn, így krónikus stressznek számít. A szervezetet egy ÁLLANDÓ megküzdésre kényszeríti. Tehát ezekkel MUSZÁJ foglalkozni!

Az otthoni környezet, a támogató családi kapcsolatok az akut, rövid ideig tartó mentális stresszforrásokat képesek kompenzálni. Van hol feltöltődni, megpihenni, így nem kell állandó készenlétben lennünk.

Ha azonban a stressz forrása éppen az otthoni környezetből vagy érzelmekből fakad, vagy olyan belső stressz, ami a test nem kielégítő működ(tet)éséből fakad, akkor az tartós fenyegetettségérzést és készenlétet jelent.

A rejtett stresszorok

Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a fentebbi felsorolásban főleg a két utolsó tipikusan olyan ún. rejtett stresszor, amik számodra lehet, hogy nem egyértelműek, mert nincs közvetlen észlelhető élettani hatásuk sem.

Például az elektroszmog emocionálisan nem vált ki reakciót, de a mitokondriumok (sejtek energiatermelő egységei) működését megzavarja.

Illetve vannak olyan érzelmek, hozzáállások és érzelmekre ható tényezők, melyek mentális stressznek számítanak és melyeket legtöbbször pszichológus segítségével érdemes megfelelő mederbe terelni. Így az már nem fogja folyamatos aktivitásban tartani a szimpatikus idegrendszert és a stressz-rendszert. Ezek a következők:

• (Kora) gyermekkori traumatikus események!!!
• Érzelmi sérülések
• Toxikus kapcsolatok
• Negatív belső diskurzus
• Bizonyítási kényszer
• Félelmek, szorongás
• Harag
• Folyamatos túl-analizálás
• “Nem vagyok elég jó” érzés
• “Csak én tudhatom jól” mentalitás

Stresszorok felmérése

A stresszorok felméréséből láthatod, hogy mi az esélye annak, hogy a stressz az életedben olyan mértékben van jelen, ami meghaladhatja a stressz-szabályozó képességedet.

Töltsd ki a Rahe tesztet, melyet le tudsz tölteni a modulhoz tartozó anyagokból.

Ne feledd, hogy amikor túl sok a stresszor vagy hosszabb ideje fennáll, akkor az már hatással lesz az egészségügyi állapotodra, amit a mellékvese funkciód tükröz vissza.

A mellékvese funkció normál funkciójáról, a csökkent működéséből fakadó tünetek ismertetéséről a következő fejezetekben olvashatsz. A mellékvese fáradtságot felmérő tesztet pedig szintén a letölthető anyagok között találod meg.