4. Vércukor-szabályozás
4.7 Inzulin-rezisztencia
A szervezet inzulin-rezisztenciánál termel elegendő inzulint, de nem tudja azt megfelelően felhasználni.
Inzulin hormont a hasnyálmirigy bétasejtjei termelik. Feladata a sejtekbe juttatni (máj-, izom-, zsírsejtekbe) a cukrot, hogy ott energia keletkezhessen belőle.
Az inzulinrezisztencia lényegében azt jelenti, hogy szervezetünk sejtjeinek inzulin receptorai – többnyire az ismételten erős inzulinreakciók hatására – kifáradnak, és nem képesek hatékonyan ellátni feladatukat, így az inzulin hatása csökken, azaz, azonos hatás kiváltásához egyre nagyobb mennyiségű inzulinra lesz szükség.
Amennyiben az adott személy nem tesz ez ellen – étrend és életmódváltással -, az inzulin-rezisztenciából fakadó magas inzulinszint mellett állandósul a magas vércukorszint is, ami önmagában is komoly veszélyeket rejt.
Az inzulin-rezisztencia kialakulása mögött a következő rendszeresen ismétlődő folyamat áll:
A túl sok szénhidrát bevitelből több cukorhoz jutunk, amit a sejtekbe kell juttatni a vércukorszint normális szinten tartásához.
A vércukorszint hirtelen emelkedése a hasnyálmirigyet túl sok inzulin termelésre serkenti. Ha a cukor és az inzulin érték tartósan magas, szöveteink egyre érzéketlenebbekké válnak az inzulinra (a sejt mintegy védekezésbe kezd, mert nem képes elégetni annyi energiát), míg végül kialakulhat az inzulin-rezisztencia, azaz az az állapot, amikor a sejtek behúzzák az inzulin receptorokat (ez egyfajta sejt-károsodás).
A szervezet termel elegendő inzulint, de nem tudja azt megfelelően felhasználni.
Inzulinra érzékeny sejtek mindenhol, de legfőképpen a májban, az izmokban és a zsírszövetben vannak. Amikor inzulin-rezisztenciánál ezek a máj-, izom-, zsírsejtek elkezdenek nem megfelelően reagálni az inzulinra, erre válaszként a szervezet fokozza az inzulintermelést annak érdekében, hogy a sejtek mégiscsak képesek legyenek felvenni a véráramban fokozatosan felgyülemlő cukrot.
Azonban a hasnyálmirigy inzulintúltermelése sem teszi érzékenyebbé ezeket a sejteket, hiszen azok a rengeteg felgyülemlett cukor miatt eképpen védekeztek. A többlet inzulin már nem jut be a sejtekbe, majd a cukor sem.
Állandósul a magas vércukorszint is – hiszen az inzulin nem lesz képes “kitakarítani” a vércukrot a vérből, ha ugye a sejtek nem képesek érzékelni magát az inzulint.
A sejtek ugyanakkor a cukor híján éheznek. Számos mikrotápanyag sem jut a sejtekbe, mivel ugyanazon a receptoron hivatottak belépni a sejtbe, ahol az inzulin (csakhogy ezek jó részét sejt behúzta).
A felesleges felhasználatlan glükóz, azaz energia zsírrá alakul (erre a női test még fogékonyabb a férfiakétől eltérő anyagcseréje miatt, hiszen a raktározó gének aktivizálódása a várandós és szoptató nő számára evolúciósan megalapozott). Tehát ez a máj elzsírosodásához vezethez, elhízáshoz, zsíranyagcsere-zavarhoz, gyulladásokhoz, stb…
Az inzulin-rezisztencia állapota a következő következményekkel járhat:
A következő laborvizsgálatra van szükség:
Az inzulin-rezisztencia vagy cukorbetegég lehet öröklött a hajlam, de az epigenetikai tényezők is hozzájárulnak, azaz a magzati korban a környezet (édesanya érintettsége) és a későbbi életmód (táplálkozás, stressz).
A stressz önmagában inzulin-rezisztenciát okoz és a meglévő inzulin-rezisztenciát tovább rontja, ezért napi stressz-oldás nélkül reménytelen az inzulin-rezisztencia tartós rendbetétele. A stressz hatására a szövetek, szervek vérellátása leromlik, a sejtekhez nem jut elegendő oxigén, tápanyag, következményesen minden szerv működése romlik.
A lelkünk…Nem csak oka lehet ennek az állapotnak, de az inzulin-rezisztencia maga is lehet hatással a lelki állapotunkra. A rendszeres éjjeli-hajnali-reggeli alacsony vércukorszint akár az öngyilkosság gondolatáig bezáróan tud reggelente mélyülő depressziót okozni, amit kiegyensúlyozott vércukorszint biztosításával lehet korrigálni. A napközben hullámvasútra ültetett vércukorszint indokolatlan félelmeket, téves vonatkoztatásokat, önértékelési válságot, állandó szomorúság érzést okozhat, aláásva ezzel az érintett önbecsülését és az emberi kapcsolatait.
Hormonrendszeri kapcsolat
A derék körüli és belső/zsigeri zsírréteg – anyagcseréjében nagyon aktív szövet – nagy mennyiségben termel hormonokat (önálló endokrin szerv! – lásd ösztron termelés, ösztradiol szaporodás) és gyulladáskeltő citokineket (ezek rontják az inzulin hatásfokát).
A zsírszövet kiveszi az agy irányítása alól az éhségérzet szabályozását (leptin-intolerancia).
Ok és következmény: mellékvese érintettége (lásd később és 4. alkalommal) + kortizol szerepe
Alacsony vércukorszintnél tapasztalható tünetek:
Magas vércukorszintnél tapasztalható tünetek:
Több tünet jelenléte a cukorháztartás problémájára utal:
Az inzulin-rezisztencia tünetei:
Ha étkezés után 3-4 órával menetrendszerűen jelentkeznek a fenti tünetek, minden valószínűség szerint érintett vagy.
Súlyosbító tényezők:
Megelőzésképp ezeket érdemes elkerülni.