Inzulin-rezisztencia

A szervezet inzulin-rezisztenciánál termel elegendő inzulint, de nem tudja azt megfelelően felhasználni.

Inzulin hormont a hasnyálmirigy bétasejtjei termelik. Feladata a sejtekbe juttatni (máj-, izom-, zsírsejtekbe) a cukrot, hogy ott energia keletkezhessen belőle.

Az inzulinrezisztencia lényegében azt jelenti, hogy szervezetünk sejtjeinek inzulin receptorai – többnyire az ismételten erős inzulinreakciók hatására – kifáradnak, és nem képesek hatékonyan ellátni feladatukat, így az inzulin hatása csökken, azaz, azonos hatás kiváltásához egyre nagyobb mennyiségű inzulinra lesz szükség.

Amennyiben az adott személy nem tesz ez ellen – étrend és életmódváltással -, az inzulin-rezisztenciából fakadó magas inzulinszint mellett állandósul a magas vércukorszint is, ami önmagában is komoly veszélyeket rejt.

Hogyan alakul ki?

Az inzulin-rezisztencia kialakulása mögött a következő rendszeresen ismétlődő folyamat áll:

A túl sok szénhidrát bevitelből több cukorhoz jutunk, amit a sejtekbe kell juttatni a vércukorszint normális szinten tartásához.

A vércukorszint hirtelen emelkedése a hasnyálmirigyet túl sok inzulin termelésre serkenti. Ha a cukor és az inzulin érték tartósan magas, szöveteink egyre érzéketlenebbekké válnak az inzulinra (a sejt mintegy védekezésbe kezd, mert nem képes elégetni annyi energiát), míg végül kialakulhat az inzulin-rezisztencia, azaz az az állapot, amikor a sejtek behúzzák az inzulin receptorokat (ez egyfajta sejt-károsodás).

A szervezet termel elegendő inzulint, de nem tudja azt megfelelően felhasználni.

Inzulinra érzékeny sejtek mindenhol, de legfőképpen a májban, az izmokban és a zsírszövetben vannak. Amikor inzulin-rezisztenciánál ezek a máj-, izom-, zsírsejtek elkezdenek nem megfelelően reagálni az inzulinra, erre válaszként a szervezet fokozza az inzulintermelést annak érdekében, hogy a sejtek mégiscsak képesek legyenek felvenni a véráramban fokozatosan felgyülemlő cukrot.

Azonban a hasnyálmirigy inzulintúltermelése sem teszi érzékenyebbé ezeket a sejteket, hiszen azok a rengeteg felgyülemlett cukor miatt eképpen védekeztek. A többlet inzulin már nem jut be a sejtekbe, majd a cukor sem.

Állandósul a magas vércukorszint is – hiszen az inzulin nem lesz képes “kitakarítani” a vércukrot a vérből, ha ugye a sejtek nem képesek érzékelni magát az inzulint.

A sejtek ugyanakkor a cukor híján éheznek. Számos mikrotápanyag sem jut a sejtekbe, mivel ugyanazon a receptoron hivatottak belépni a sejtbe, ahol az inzulin (csakhogy ezek jó részét sejt behúzta).

A felesleges felhasználatlan glükóz, azaz energia zsírrá alakul (erre a női test még fogékonyabb a férfiakétől eltérő anyagcseréje miatt, hiszen a raktározó gének aktivizálódása a várandós és szoptató nő számára evolúciósan megalapozott). Tehát ez a máj elzsírosodásához vezethez, elhízáshoz, zsíranyagcsere-zavarhoz, gyulladásokhoz, stb…

Következmények

Az inzulin-rezisztencia állapota a következő következményekkel járhat:

• megemelheti a vérnyomást
• megemelheti a koleszterinszintet.
• peteérés és ovuláció gátlása – ciszták és ösztrogén-dominancia – terméketlenség
• akné (gyulladt, pattanásos bőr)
• elhízás
• 2. típusú cukorbetegség
• szív- és érrendszeri betegségek
• bizonyos daganatok (prosztata-, vastagbél-, mellrák)
• köszvény
• zsíranyagcsere-zavar
• zsírmáj – ez kóros véralvadékonysághoz vezet – ez pedig növeli a trombózis és szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát

A diagnózis

A következő laborvizsgálatra van szükség:

• vércukorszint cukorterhelésre 0 (éhgyomri), 60, 120 percnél mérve
• inzulinszint cukorterhelésre 0 (éhgyomri), 60, 120 percnél mérve- az éhgyomri inzulinból az inzulinérzékenység csak részben határozható meg
• HA1C (glikációs folyamatokról ad képet, a vér 3 havi átlagos cukortartalmáról ad képet, ha ingadozó a szénhidrátbevitel, az átlag számítás miatt ez nem alkalmas a diagnózisra!)
• + derékkörfogat

Az okok

Az inzulin-rezisztencia vagy cukorbetegég lehet öröklött a hajlam, de az epigenetikai tényezők is hozzájárulnak, azaz a magzati korban a környezet (édesanya érintettsége) és a későbbi életmód (táplálkozás, stressz).

• túl sok gyorsan felszívódó szénhidrát fogyasztása (cukrok, finomított szénhidrátok)
• nem kielégítő makrotápanyag egyensúly az étrendben
• sok telített zsírsavat (és transzzsírsavat) tartalmazó étel fogyasztás – a telített zsírok csökkentik a sejtek inzulinérzékenységét
• alváshiány (mesterséges fények hatása)
• krónikus stressz – (mentális stressz is, elektroszmog terhelés, túl sok edzés)

A stressz önmagában inzulin-rezisztenciát okoz és a meglévő inzulin-rezisztenciát tovább rontja, ezért napi stressz-oldás nélkül reménytelen az inzulin-rezisztencia tartós rendbetétele. A stressz hatására a szövetek, szervek vérellátása leromlik, a sejtekhez nem jut elegendő oxigén, tápanyag, következményesen minden szerv működése romlik.

• bélrendszeri intolerancia (glutén, laktóz, hisztamin), bélflóra megbetegedése
• immunrendszer túlterheltsége, szöveti szintű gyulladások (pl. bélrendszeri intoleranciák miatt), fertőzések
• túlsúly, mozgásszegény életmód
• D-vitamin-hiány
• máj túlterheltsége
• lelki okok: szeretethiány, párkapcsolati konfliktusok, gyermekvállalás okozta változások, nőiség megélésének akadályai; szocializációs traumák és szokásmintázatok és generációról generációra átöröklődő traumák és szokásmintázatok, melyek idővel nem oldódnak, hanem meghatározott történésre bekapcsolnak és újra megjelennek az életünkben

A lelkünk…Nem csak oka lehet ennek az állapotnak, de az inzulin-rezisztencia maga is lehet hatással a lelki állapotunkra. A rendszeres éjjeli-hajnali-reggeli alacsony vércukorszint akár az öngyilkosság gondolatáig bezáróan tud reggelente mélyülő depressziót okozni, amit kiegyensúlyozott vércukorszint biztosításával lehet korrigálni. A napközben hullámvasútra ültetett vércukorszint indokolatlan félelmeket, téves vonatkoztatásokat, önértékelési válságot, állandó szomorúság érzést okozhat, aláásva ezzel az érintett önbecsülését és az emberi kapcsolatait.

Hormonrendszeri kapcsolat

A derék körüli és belső/zsigeri zsírréteg – anyagcseréjében nagyon aktív szövet – nagy mennyiségben termel hormonokat (önálló endokrin szerv! – lásd ösztron termelés, ösztradiol szaporodás) és gyulladáskeltő citokineket (ezek rontják az inzulin hatásfokát).

A zsírszövet kiveszi az agy irányítása alól az éhségérzet szabályozását (leptin-intolerancia).

Ok és következmény: mellékvese érintettége (lásd később és 4. alkalommal) + kortizol szerepe

A tünetek

A nem megfelelő vércukor szabályozás jelei

Alacsony vércukorszintnél tapasztalható tünetek:

• fejfájás
• remegés
• izzadás
• ingerlékenység
• kimerültség

Magas vércukorszintnél tapasztalható tünetek:

• hiperaktivitás
• idegesség
• szédülés
• szorongás

Több tünet jelenléte a cukorháztartás problémájára utal:

• indokolatlan feszültség, agresszivitás
• álmosság, gyengeség, ólmos fáradtság
• koncentráció-, és / vagy memóriazavar
• verejtékezés, szapora szívverés
• ájulás-szerű rosszullét,
• vérnyomás emelkedés

Az inzulin-rezisztencia tünetei:

Ha étkezés után 3-4 órával menetrendszerűen jelentkeznek a fenti tünetek, minden valószínűség szerint érintett vagy.

Inzulinrezisztencia jelei és tünetei

• ingadozó vércukorszint, inzulin túlsúly, inzulin-rezisztencia
• nehezen csillapítható édességvágy, szénhidrátfüggőség vagy alkalmanként szénhidrátok iránti mohó vágy, „falásrohamok”, vagy rohamokban jelentkező farkaséhség
• étkezést követő elgyengülés („kaja-kóma”), álmosság vagy fáradtságérzés
• állandó fáradtság,
• fizikai és szellemi teljesítőképesség leromlása, romló figyelem, feledékenység, rossz stressz-tűrő képesség,
• hízékonyság főleg hasra és deréktájon, fogyási képtelenség, makacs túlsúly, vastagabb derék és csípő
• indokolatlan hangulati labilitás (rosszkedv, ingerlékenység), depresszió, pánik
• szőrnövekedés az arcon, testen
  

Súlyosbító tényezők:

• túl sok kávé fogyasztása
• energiaital fogyasztása
• üdítők fogyasztása
• heti 3-nál több adag alkoholos ital fogyasztása
• étkezések kihagyása

Megelőzésképp ezeket érdemes elkerülni.