A bélflóra egészsége

„A betegség a belekben kezdődik”- mondta Hippokratész, még időszámításunk előtt. Nos, igaza volt! Hiába nem létezett akkor még a mikroszkóp, vagy tudás a baktériumokról.

„Az vagy, amit megeszel” – a kurzus során erről nagyon sokat beszélek, nos most ismét egy más megvilágításból fogod megérteni miért és azt is, hogy Hippokratész állításával mindez hogyan függ össze.

A mikrobiom

Az emberi mikrobiom az emberi szervezettel együtt élő mikroorganizmusok összessége, melyek nemcsak baktériumok, hanem vírusok, protozoonok, gombák, sőt még férgek is, melyekből mind vannak jók és rosszak is.

A mikrobák tehát nem élnek egymástól elszigetelten, hanem többfajú „interaktív” közösségekben egy élőhelyen belül, mivel egymással kommunikáló lények, melyek egymást kiszolgálják, így egymástól függenek. És a tested csupán része ennek a közösségnek! Izgalmas, ugye?

Hogyan alakul ki a bélflóra?

Az első betelepülő bélmikrobáinkat a szülőanyánktól szerezzük be. Már a méhlepényben és az embrionális folyadékban is jelen vannak az anya szájában található baktériumok, így az anya bélflórájától nagymértékben függ a magzaté.

A csecsemő bélflórájában megtelepedő baktériumok összetétele függ a szülés módjától és egyéb környezeti tényezőktől (kórterem stb.). A hüvelyi úton született csecsemők bélflórája azonos rendszertanilag az anya hüvelyflórájával. Mivel a hüvelyflóra és a bélflóra kapcsolatban vannak, a születendő gyermek bélflóráját az anya bélflórája határozza meg. Így az anyai hüvelyflóra jelenti a csecsemő számára az 1. természetes immunvédelmet.

A császármetszéssel született gyermekek ezzel szemben a műtéti környezet baktériumaival találkoznak először. (Otthonszülésnél bakteriális szempontból is hazai környezetbe érkezik a jövevény.)

Az anya étrendje alapvetően befolyásolja a saját, és ezen keresztül a születendő gyermeke mikrobiomját (így komoly hatása van leendő egészségére, és betegségek kialakulásának kockázatára). Sőt, epigenetikusan már az apák, nagyszülők egészségi állapoténak lenyomata is megjelenik a mikrobiomban.

A kisbaba megszületése után az édesanyánál beindul a tejtermelés és az első csepp anyatej az ún. előtej, a kolosztrum. Ez adja 2. természetes immunológiai védelmet a csecsemő számára. Ez a mennyiségében igen kevés kolosztrum egy sűrű, szinte gélszerű folyadék, amely igen magas koncentrációban tartalmaz ellenanyagokat, fehérvérsejteket, enzimeket, növekedési faktorokat, antioxidánsokat és egy sor más fontos összetevőt.

Bevonja az újszülött bélfalát, megakadályozva ezzel a kórokozók megtelepedését; elősegíti a hasznos bifidusz flóra kialakulását, és hashajtó hatású, ezzel csökkenti a sárgaság kialakulásának esélyét, illetve annak mértékét. A fentiek miatt, nemcsak az rendkívül fontos, hogy az újszülött hozzájusson a kolosztrumhoz, hanem az is, hogy ez legyen az első tápláléka. (http://www.lll.hu/gyakran-felmerulo-kerdesek/tevhitek-a-szoptatassal-kapcsolatban-i/)

A későbbiekben a szoptatás során az anyatej ételforrásként szolgál a baba beleiben a jótékony bacik számára. Az anyatejben található sokféle oligoszacharid a baba számára emészthetetlen, de táplálékul szolgálnak a mikrobái számára úgy, hogy szelektív módon tápanyaggal látnak el egy bizonyos baktériumfajt, ami cserébe immun-támogató és gyulladásellenes fehérjéket termel. A csecsemő a szoptatással így fontos antitesteket kaphat az anyától (és méreganyagokat is – így fontos az anya megfelelő bélrendszeri egészsége).

A kutatások kimutatták, hogy a kizárólag anyatejjel táplált csecsemők mikrobiomja különbözik a tápszeresen vagy a mindkét módon táplált csecsemőéktől.

Az első életévben a baktériumok megtelepedése (kolonizációja) folyik, erre a bélfal ekkor a legalkalmasabb. Így a mikrobiom az első 3 évben változó, s csak ezután válik viszonylag stabillá. Ha pl. nem telepszenek meg olyan baktériumok, amik kifejezetten ezt a kolonizációt segítik, akkor a normál bélflóra nehezebben alakul ki és többnyire ez okozza a csecsemőkori hasfájást (van erre megfelelő probiotikus segítség, ha szükséges).

Szoptatáskor a gyermek közvetlen kapcsolatba kerül az édesanya bőrflórájával, ami tovább színesíti a mikrobák családját. Az első életév során a bakteriális diverzitás (sokféleség) egyre kiterjedtebb lesz és ez előnyös a gyermek számára (szélsőségek nélkül persze), hiszen minél nagyobb a diverzitás, annál erősebb lesz az ellenálló képesség.

1-5 éves kor között lelassul a bélflóra kiterjedése, de még messze nem olyan diverz, mint felnőttkorban. A fejlődéshez fontos folyamatokat megtámogatandó változhat a funkciójuk, mintegy alkalmazkodva a növekedéssel járó kihívásokhoz ; például több B12 és folsav termelődik a legintenzívebb növekedési szakaszban, 7-12 éves kor között, ami szükséges a nagyobb mennyiségű vérhez, így a magasabb vasigényhez és a több vörösvérsejt keletkezéséhez.

Felnőttkorban már stabilabb a bélflóra, mint gyermekkorban, de ez nagyon eltérő az egyes országokban és étrendeknél.

Idős korban instabillá válik a bélflóra és csökken a diverzitás, így az idősek – ahogy a gyerekek is – érzékenyebbek a fertőzésekre.

A mikrobák

Számuk kb. 4000 billió. Felnőtt korban zömében ezek anaerob (oxigént nem igénylő) baktériumok.

A mikrobák fajtái

Vannak állandó szereplők, melyek mindig velünk élnek és vannak átmenetiek:

• Esszenciális vagy jótékony flóra, a jók, vagy a “Békefenntartók” az egészséges szervezet legfontosabb és legnépesebb csoportja (Bifido-, Lacto-, E. coli baktériumok).
• Opportunista flóra: az egészséges szervezetben számuk limitált, és a jótékony flóra gátolja az elszaporodásukat. Bármelyik fertőzést okozhat, ha túlságosan elszaporodik (Clostridium, Candida stb,), endotoxinokat termelnek, ami szisztémás gyulladáshoz vezet.
• Tranzit flóra (átmenetiek): ha a jótékony baktériumok kellően védik a bélrendszert, nem okoznak gondot. Támogatják az emésztési folyamatokat.

A mikrobák élőhelye

Hogy hol élnek a mikrobák? Az egész béltraktusban, de fentről lefelé haladva tízes nagyságrenddel növekvő számban. A korábbi tudásunkkal szemben tehát NEM csak a vastagbélben élnek!

• vastagbélben
• vékonybélben
• gyomorban

A biológiai ritmus és a bélflóra – Rend a lelke mindennek

Ahogy nekünk, az egyes szerveinknek, úgy a bélflóra működésünknek is van egy meghatározott napszaki biológiai ritmusa. Ami azt jelenti, hogy bármilyen nagyobb változás a napi ritmusodban (hosszabb utazás-jetlag, váltott műszakos munkarend, vagy rendszertelen táplálkozás!!!) komoly változásokat idéz elő a bélflóra működésében: a bélsejtek regenerálódása és a bél immunitása is kóros irányba változhat meg.

Az étrend és a mikrobiom összefüggései

Azt tudjuk, hogy más mikrobiommal megáldott emberek élnek Európában vagy az ázsiai országokban, a hegyvidéken vagy síkságokon.

Az már kevésbé köztudott, hogy különbözik az elhízottak mikrobiomja, tehát szoros összefüggés van az elhízás és a bélflóra összetétele között, illetve a csökkentett kalóriabevitelnél is jelentősen megváltozik a bélflóra profilja.

Ez azzal is együtt jár, hogy ha megváltoztatod az étrendedet, akkor más ételeket fogsz kívánni, tehát az étrendhez alkalmazkodik a bélflóra és azt fogja kívánni, amihez hozzászokott (ha a nem egészséges ételhez, akkor akár azt, de azért mert olyan mikrobiomot tápláltunk, ami ezen a szemét kaján él és logikusan olyan üzeneteket is fog küldeni neked a továbbiakban, hogy ilyet egyél.

A beleinkben lakó mikroorganizmusok egymással is kommunikálnak, és egymás szaporodását szabályozzák. Tehát az egyik törzs képes jelentősen visszaszorítani a másikat, hogy neki több tér jusson.

Ez nagy mértékben attól függ, hogy milyen anyagokat viszel be a testedbe, milyen új baktériumokkal találkozol, vagy hogy milyen a lelkiállapotod.

Így egy baktériumok akár gátolhatják bizonyos gombák elszaporodását, de csak addig, amíg ebbe bele nem szólsz helytelen táplálkozási szokásokkal. A bélflóra önvédelme tehát ennek a kommunikációnak köszönhető és így képesek maguk közül kiszorítani a kívülről bekerült kórokozókat is.

Nos a bélflóra ilyetén különbözőségéből fakad az például, hogy ha egzotikus országba utazol másokkal és ugyanazt eszitek, egyesek hasmenést kapnak, míg mások nem, egyesek bélbaktériumai képesek megvédeni a bélrendszert a betolakodóktól, míg másoké nem.

Tehát jobban tesszük, ha csak egy egészséges(ebb) bélflóránál hiszünk csak a mikrobiomunknak, amikor valamit megkívánunk. Erre nagyon alkalmasak a tisztítókúrák, vagy az olyan egészséges étrendbe bevezető, ráhangoló napok, amit a kurzus részeként mindjárt meg is tanítok neked (még ebben a modulban), ami mintegy bevezetésül szolgál a Ciklusharmonizáló étrendbe a kiválasztó szervek tehermentesítésével (ezt nevezhetjük tisztítókúrának). Erre téged is invitállak, semmiképpen ne hagyd ki, adj időt magadnak, ha még nem érzed magad felkészültnek.

A normál bélflóra szerepei

• Természetes védelem nyújtása a kórokozók, az emésztetlen étel, a méreganyagok és a paraziták ellen
• Antibakteriális, gomba- és vírusölő anyagok biztosítása, immun-moduláló anyagok termelése (amik egyes immunrendszeri folyamatok beindításához szükségesek)
• Az egészséges bélrendszer és a szervezet tápanyagellátása
• Tápanyagok előállítása: K2, B1, B2, B3, B6, folsav/folát, B12 (tehát ezeknek a szintje nem csupán az étrendi forrásokból bekerült mennyiségtől függ)
• Az agy működését elősegítő bioaktív anyagok előállítása
• Idegi ingerületátvivő anyagok termelése (ezek révén kommunikál a bél az aggyal)
• A bélperisztaltika, azaz a bélmozgás szabályozása (a bélfal beidegzésére szolgáló anyagok megtermelése révén), és így a bélflórától is függ a székrekedés vagy a hasmenés
• A bél hormonális funkciójának szabályozása (pl. leptin, ghrelin hormonok, melyek az étvágyat szabályozzák)
• Epesavak bontása
• A kívülről bejutó méreganyagok eltávolítása, kelátot képez nehézfémekkel
• A hisztamin inaktiválása (a hisztamin egy gyulladásos reakcióért felelős anyag pl. szúnyog- vagy méhcsípésnél, romlott étel fogyasztásánál, stb.)
• Egyes gyógyszerek hatását módosíthatják (és így akár nem is várható mellékhatásokat okozhatnak, mivel a baktériumok kölcsönhatásba lépve a gyógyszerrel, egy más hatású anyagot hozhatnak létre)
• Az egészséges bélflóra az emésztés és felszívódás összes folyamatában aktívan részt vesz (fehérjék emésztése, szénhidrátok fermentálása, zsírok és rostok lebontása, emésztetlen szénhidrátok lebontása)
• A rendeltetésszerűen működő bélflóra a legfontosabb energia-és tápanyagforrása a bélfalat alkotó sejteknek (60-70%), azok szaporodását is szabályozza, és a mikrobiom a bélfal védő, azaz ún. barrier funkciójának őrzője is (viszont ha megváltozik az összetételük és a működésük, akkor áteresztővé válhat a bél: ez a lyukas- vagy áteresztőbél-szindróma), továbbá felel a bélfal nyirokállományának kifejlődéséért a bél saját immunrendszerének és a test immunrendszerének kifejlődéséhez járulva hozzá (“Az egészség a bélben lakozik”)
• Szerintem nagyon érdekes adat, hogy a szervezet energiaháztartásának 5-10%-át adja maga a mikrobiom, mivel rövid-szénláncú zsírsavakat állít elő

Mi befolyásolhatja a mikrobiomot?

• Édesanyád táplálkozása, gondolkodásmódja, általános közérzete
• Megszületésed módja és helyszíne
• Táplálásod módja (anyatejes vagy tápszeres)
• Étrended és étrend-kiegészítőid
• Napi ritmusod (mikor és mennyit eszel, hogyan alszol)
• A stressz és a gondolkodásod (hozzáállásod a kihívásokhoz)
• Fertőzések (torokgyulladás, hüvelygyulladás, bakteriális, gombás vagy vírusfertőzések)
• Környezeti mikrobáknak való kitettség, hogy hogyan találkozol idegen baktériumokkal (vendégség révén, idegen helyre utazásnál, közvetlen emberi kontaktusok, így mások mikrobiomja révén)
• xeno-biotikumoknak való kitettséged – ezek téged károsító anyagok, antibiotikumok, gyógyszerek (ne feledd, hogy a saját flórádat befolyásolják a kozmetikumaid is)

Mi az ami kifejezetten károsíthatja a mikrobiomot?

• Antibiotikumok-felszíni hámhiány alakul ki rezisztencia – egyre több antibiotikumra van szükség)
• Antibakteriális készítmények
• Penicillinszármazékok
• Fogamzásgátlók
• Szteroidok
• Altatók, savlekötők
• Étrendi hibák: édességek, bizonyos zsiradékok, feldolgozott ételek
• Betegségek (cukorbetegség), stressz
• Idős kor
• Alkoholizmus és dohányzás

A károsodás generációról generációra szállhat!

A mikrobiom rossz irányú megváltozásának következményei

A mikrobiom megváltozása képes beindítani az epigenetikai folyamatokat, azaz a bélflóra kóros megváltozása, mint környezeti inger be tud kapcsolni hibás géneket és így a hajlamosító gének bekapcsolása révén valóban megjelenhet az addig nem jelentkező betegség. A védő gének kifejeződésre juttatásával a jó irányú mikrobiom közösséggel pedig akár el is kerülhetők a betegségek, a hordozó gének kikapcsolása révén.

A bélflóra bizonyos baktériumai felelnek a bélfal egészségéért. Ha kártékony baktériumok szaporodnak el, azok képesek károsítani a bélfalat mikroszkopikus lyukacskák fúrásával.

Így áteresztő bél-szindróma alakul ki, azaz a bélfal áteresztővé válik olyan molekulákkal szemben, melyek eddig nem jutottak a keringésbe és idegen anyagok – ezekre az immunrendszer reagálni fog (ez az ételintolerancia), ellenanyagokat termelve, ami tünetekhez vezet.

Komolyabb probléma pedig az, hogy ezek az idegen anyagok sokszor túlságosan hasonlatosak egyes szerveink felszínének molekulájához, így az ellenanyag oda is rákapcsolódik, és autoimmun gyulladást alakít ki. A búza gliadin fehérjéje nagyon hasonló a pajzsmirigy egyik felszíni fehérjéjéhez, így a gluténtartalmú gabonák fogyasztása autoimmun gyulladásos folyamatot indíthat el.

Dr. Kuklis Eszter azt írja, hogy vannak olyan teóriák, miszerint különféle kontaktusok révén az egyik emberről a másikra betegséget kialakító flóra is átkerülhet. Valamint olyan elméletről is beszámol, miszerint a bélflóra felborulása olyan folyamatoknak kedvez, melyek kapcsán egyes jó baktériumok kórossá válhatnak és minket megbetegítő géneket kezdhetnek el termelni.

Szintén az ő könyvében találtam egy érdekes kategorizálást, amit szerettem volna idehozni neked is, mert nagyon praktikus, és ha esetleg érintett vagy az itt felsoroltak valamelyikében, lehet, hogy új információ birtokába jutsz és a mikrobiom rendezésére több figyelmet fordíthatsz. Eszerint mind a felső légúti flóra, a tüdő baktériumflórája, vagy a hüvelyflóra megváltozása hajlamosít bizonyos kórképekre, amik a következők lehetnek:

• inzulin-rezisztencia (2. tipusú cukorbetegség) és máj elzsírosodása – Az étkezési szokások mellett a bélflóra is befolyásolja az étkezés utáni vércukor-szintet a kutatások szerint. Így ha különböző a bélflóránk, akkor másféleképpen reagálunk azonos összetételű és mennyiségű étel elfogyasztására.
• koraszülés (hüvelyflóra megváltozása nyomán)
• nemi úton terjedő betegségek (hüvelyflóra és hímvessző mikrobiomja nyomán)
• krónikus gyulladások (és többek között nőgyógyászati daganatok, vastagbélrák) – A bélbaktériumok aktiválhatják és serkenthetik az immunrendszer sejtjeit.
• IBS, Chron-betegség, Colitis ulcerosa
• lisztérzékenység (cölikália)
• autoimmun betegségek
• idegrendszeri eltérések: hangulatzavarok, szorongás, depresszió, értelmi hanyatlás, Alzheimer-kór, Parkinson-kór, SM, autizmus, ADHD
• krónikus arcüreggyulladás (a felső légúti flóra rossz irányú megváltozása nyomán)
• vírusinfekció, gyerekkori asztmahajlam fokozódása, légúti allergia kialakulása, COPD későbbi kialakulása (a tüdő baktériumflórájának megváltozása nyomán)

A következmények az enyhébb tünettől a nagyon súlyosig terjedhetnek:

• Rosszul tápláltság, vitamin- és ásványi anyag hiányok
• Bizonyos ételekre intolerancia, allergia
• Emésztési tünetek, ételérzékenységek, SIBO
• Autoimmun betegségek, 1-es típusú diabétesz
• Mentális tünetek, depresszió, autizmus

Mit tehetsz az egészséges bélflóráért?

• Kerüld a túlzott állati fehérje fogyasztást – főként a feldolgozott húsokét és a vörös húsokét (azok megemésztése során a bélbaktériumok trimetilamint termelnek, ami a májban trimetilamin N-oxiddá alaukul és ez befolyásolja a koleszterin anyagcserét és fokozza az artériákban a meszes plakkok képződését (szív- és érrendszeri rizikó!).
• Növeld a rostban dús táplálékok arányát az étrendedben – zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek, magvak, teljes gabonák (a prebiotikus rostok, melyek a jótékony mikróbák növekedését és szaporodását segítik elő ezek természetes összetevői, étrendkiegészítőben az útifűmaghéjat szoktuk e célból szedni, vagy a GAL Bimuno rostot – ezeknek a prebiotikus szénhidrátoknak a fermentációja vajsavat és más rövid szénláncú zsírsavakat termel)
• Csökkentsd a lehető legkevesebbre a cukorbevitelt és kerüld a mesterséges édesítőszerek használatát – ezek hozzájárulnak a glükózintolerancia kialakulásához, méghozzá a bélflóra összetételének és funkciójának megváltoztatása révén. Pl. a szacharin a diszbiózis (a bélflóra mikroorganizmus közösségének összetételének kóros irányú megváltozása) kiváltása által rontja a vércukorkontrollt, és így közvetlenül hozzájárul a hízáshoz.
• Fogyassz fermentált ételeket (joghurt, savanyúságok-házi, nem bolti, mert az tartósítószeres lesz)
• Rendezd az alvásodat és alakíts ki rendszeres napi ritmust.
• Legyél kapcsolatban a természettel minél többet.
• Tanulj meg a stresszkezelési technikákat és a gondolkodásodat is formáld pozitívvá (kihat a mikrobiom közösségre)
• Csak akkor szedj antibiotikumot, ha nagyon indokolt. (A kutatók között konszenzus van abban a tekintetben, hogy 6-8 antibiotikumos kezelés már visszafordíthatatlan károkat okoz a baktériumflórában, és az első életévben alkalmazott antibiotikumkúra kifejezetten kritikus hatású.)
• Ha szükséges, szedj probiotikumot (Herbaferm) és prebiotikumot (Gal Bimuno rostkomplex).
• Fogyassz sokféle zöldséget, melyek jó része prebiotikumként segítő rostforrás. (Erről szól a következő rész)

A rostok jelentősége